Idézetek a fenntartható fejlődésről:
„Amikor kivágjátok az utolsó fát, amikor lelövitek az utolsó bölényt, amikor megmérgezitek az utolsó forrást, rá fogtok jönni, hogy a dollár nem ehető.” (sziú indián törzsfőnök)
„Egy különös világban élünk, de a világhoz való hozzáállásunk sem kevésbé különös. A környezetünk leépülőben van, az éghajlat változik, mindennek ellenére legtöbbünket mégis a pénzszerzés és kiváltságaink megőrzése köt le – szüntelen pozíciókat hajszolunk a süllyedő Titanicon”. (László Ervin)
„Szembe kell néznünk azzal a ténnyel, .… hogy ma van holnap. A most türelmetlen sürgetésével nézünk farkasszemet… Kifehéredett csontokra és számtalan civilizáció megfejthetetlen romjaira íródtak e patetikus szavak: „már túl késő” (Martin Luther King)
„Ha nem változtatunk irányt, ott fogjuk végezni, amerre tartunk.” (Kínai közmondás)
„Az emberi tudat globális forradalma nélkül semmi sem fog megváltozni…. és utunk elkerülhetetlenül ökológiai, társadalmi, demográfiai vagy általános civilizációs katasztrófába fog torkollni.” (Václav Havel)
„Teljes nagyságában látom magam előtt azt az anyagi és szellemi nyomort, amelynek a mai Emberiség kiszolgáltatja magát azáltal, hogy lemond a gondolkodásról és a belőle sarjadó eszményekről….. Véleményem szerint az emberiségnek nem lehet más sorsa, mint az, amit gondolkodásával maga kovácsol ki magának. Ezért hiszem, hogy nem kell végigjárni az összeomláshoz vezető utat. Ha akadnak emberek, akik fellázadnak a gondolatnélküliség szelleme ellen, és elég őszinték és mélyek ahhoz, hogy az erkölcsi haladás eszményét sugározzák magukból, megszületik majd egy olyan szellemi hatóerő, amely képes megteremteni az emberiség új gondolkodásmódját.” (Arthur Schweizer)
„Hadseregek, háborúk, ökológiai katasztrófák, féktelen mohóság és korrupció, burjánzó felhőkarcolók, rovarirtók és szennyező anyagok egész áradata, otthontalan menekültek özöne, kontrollálhatatlan erőszakot terjesztő zsarnokság, fertőző járványok: ezek is a tudatunk alkotásai, de egy olyan tudaté, amely képtelen felülemelkedni az általa létrehozott problémákon.” (Deepak Chopra)
„Az általunk teremtett világ nem fenntartható. Attól, hogy sikeresen mérsékeljük a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság legsúlyosabb hatásait, nem érkezünk el a válság végéhez, de még a vég kezdetéhez sem; csupán a kezdet végéig jutunk el. Számos más válság ugyanis hátra van: ökológiai és demográfiai válságok, illetve mindazok a krízisek, melyeket az ásványi erőforrások, energia- és vízforrások kiszipolyozása válthat ki – minden népet és államot és a társadalom minden szegmensét érintők. Akár tudomásul vesszük, akár nem, a globális vészhelyzet korszaka beköszöntött. … A válság változást követel, nem kozmetikázást, nem fokozatos változást és nem is rövid távú helyreigazító beavatkozást. Az egész rendszert átfogó, időben érkező, tudatos változást.” (László Ervin)
„… alaposan és nagy távlatban felül kell vizsgálni a fejlődési modellt, átgondolni a gazdaság és a gazdasági célok értelmét, hogy helyreállítsuk működési zavarait és torzulásait. Ezt kívánja meg bolygónk ökológiai állapota, és legfőképpen ezt igényli az ember kulturális és erkölcsi válsága, amelynek nyilvánvaló tünetei egy ideje a világ minden részén megmutatkoznak. Az emberiségnek mély kulturális megújulásra van szüksége, újra fel kell fedeznie azokat az értékeket, amelyek azt a szilárd alapot képezik, amelyre jobb jövőt építhetünk mindenki számára. A jelenlegi válsághelyzetek – akár gazdasági, élelmezési, környezeti vagy társadalmi jellegűek –, alapjában erkölcsi gyökerűek és egymással összefüggnek ……. Kiváltképpen pedig arra köteleznek, hogy életmódunkat a mértékletesség és a szolidaritás jellemezze.” (XVI. Benedek)
A “jólét szenvedélye” mindent irányít, gátol, elnyel és letarol. És igazol. Igazolja azt, hogy a Tízparancsolat egyetlen törvényét sem tartjuk be, nem is lehet, mert akkor nem tudnánk pénzhez jutni. Ahhoz sajnos lopni, ölni, paráználkodni, aranyborjút imádni kell… (Müller Péter)
„Szükség van egy új etikai rendszerre, és ennek a rendszernek egy olyan nagy nemzetközi mozgalmat kell elindítania, amely ráveszi a tétovázó vezetőket, kormányokat és magukat a tétovázó embereket is, hogy járuljanak hozzá a szükséges változásokhoz.” (Union of Concerned Scientists)
„A gazdaságunkat érintő válság a civilizáció válsága. Éppen nagyra becsült értékeink juttattak el bennünket erre a pontra. A gazdasági összeomlás értékrendszerünk részbeni összeomlásának kíméletlen metaforája… Csak akkor van remény, ha felülvizsgáljuk azokat az értékeket, amelyek az elmúlt 30 évben számítottak.” (Ben Okri)
„Élet- és gondolkodásmódunkat kell megváltoztatnunk. El kell felejtenünk az idejétmúlt …. hiedelmeket, fel kell frissítenünk az etikai normákat, és mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy tudatossá váljunk – fejlesszük létezésünk lényeges belső világát.” (László Ervin)
„Mindenki képes a cselekvésre. Ha mindenki kiveszi a részét, együtt megvalósíthatjuk azt, ami szükséges. Hatással lehetünk a politikai és társadalmi döntéshozókra és a szükséges változtatások megkezdésére ösztönözhetjük őket. Olyan változtatásokra, amelyek nem csupán a válság megoldására irányulnak, hanem a túlélés, az emberek és a természet egészséges fejlődésének ösvényére terel minket, és jobb életminőséget kínál mindannyiunk számára.” (Mihail Gorbacsov)
„A materializmus elavult modellje kétségkívül boldogtalansághoz vezet a szennyezettség, a túlnépesedés, a tápláló étel meg víz hiánya és a természetes élőhelyek zsugorodása következtében. A világ népességének jelentős hányada már most érzi ezeket a hiányosságokat. A tudatváltáson keresztül, a magasabb tudaton alapuló, időben történő változtatás a boldogság új modelljét képes megteremteni.” (Deepak Chopra).
„Ha az ember elgondolkozik létének s a saját élete és a világot betöltő élet kapcsolatának misztériumán, nem tehet mást, minthogy az élet tiszteletének elvét alkalmazza a maga életére és a hatókörében lévő életekre. Ezt a tiszteletet az élet és a világ erkölcsi igenlésével fogja tanúsítani, és ez minden tettében megnyilvánul majd. Élete összehasonlíthatatlanul nehezebb lesz, mint amikor csak önmagának élt, de egyben sokkal termékenyebb, szebb és boldogabb is. A vegetálás helyett megismeri az igazi életet”. (Arthur Schweizer)
„Mindannyian felelősek vagyunk a teremtett világ védelméért és megőrzéséért. Ez a felelősség nem ismer határokat. A szubszidiaritás elvének megfelelően, mindenki számára fontos, hogy elkötelezetten dolgozzon saját szintjén az egyéni érdekek túlsúlyának leküzdésén …... a környezettel való törődésünk megkívánja, hogy a világot átfogóan és globálisan szemléljük, felelősségteljes közös erőfeszítést kíván, hogy túllépve az önző, nemzeti érdekekre irányuló alapuló magatartáson, egy olyan szemléletmód felé haladjunk, amely mindig minden nemzet szükségletét nem előtt tartja. Nem maradhatunk közömbösek azzal szemben, ami körülöttünk történik, bolygónk bármely részének sérülése valamennyiünkre hatással van. Mind az egyének, a társadalmi csoportok és az államok közti kapcsolatokat, mind az emberi lények és a környezet közöttieket, a tisztelet és az igazságban való szeretet kell, hogy jellemezze.” (XVI. Benedek)
„… felül kell vizsgáljuk életstílusunkat, valamint a fogyasztás és a termelés elterjedt modelljeit, amelyek társadalmi, környezeti, sőt gazdasági szempontból is tarthatatlanok. Nem tudunk tovább meglenni valódi szemléletmód-váltás nélkül, amely új életstílushoz vezet, „amelynek elemei az igaz, a szép és a jó keresése, valamint a többi emberrel alkotott közösség a közös fejlődés érdekében. Ezeknek az elemeknek kell a fogyasztási, takarékoskodási és a beruházási szokásokat meghatározni”. (XVI. Benedek)
„A planetáris tudat azt jelenti, hogy felismerjük és átérezzük az emberiség létfontosságú egymásrautaltságát és alapvető egységét, és hogy önként elfogadjuk az ebből származó etikát és étoszt. Ennek kifejlesztése elkerülhetetlen az emberiség számára, ha fenn akar maradni e bolygón.”(Budapest Klub: Kiáltvány a planetáris tudatról)